Kedves  Testvérek!

Hálás  vagyok  Istennek  életem  minden  évéért,  napjáért.  Minden  percért.  Hálás  vagyok  mindenért,  ajándék  minden.  Nehéz  kifejezni,  de  a  leginkább  azért  vagyok  a  leghálásabb,  hogy  Isten  elvezetett  az  imaházba  2011  nyarán,  egyik  legkedvesebb  barátom,  Évi  által.  A  baleset  után  is  bármilyen  nehéznek  indultak  a  napjaim –  még inkább,  mint  a  születésemtől fogva – sok  nyomorúságon  át,  egyre jobban  elkezdhettem  megismerni  az  Urat.  Nem  mondanám,  hogy  már egészen ismerem,  de  nagyon  szeretem  drága  Jézusunkat,  aki  meghalt  mindannyiunkért  értem  személyesen!  Annyira  felfoghatatlan  ma  is  ez  a  kegyelem,  amiben  részünk  lehet..  Isten  mindent  hajlandó  volt  feladni  azért,  hogy  mi  megismerjük  Őt,  hogy  elnyerje  a  szeretetünk,  még  az  egyetlen  fiát  sem  kímélte!  És  azt  mondja:  drágának  tartalak  és  becsesnek!  Te  az  én  kincsem  vagy!  Mielőtt  megszülettél  már  ismertelek.  A  napjaid  is  mind  meg  voltak  írva  már  akkor,  amikor  meg  sem  születtél.  Még  a  hajad  szálait  is  számon  tartom!  Megkeni  olajjal  a  fejem,  csordultig  van  poharam.  Jósága  és  szerete  kísér  életem  minden  napján,  és  az  Úr  házában  lakhatok  örökké!

A mai napig sem  tudom  miért  kell  ennyit  szenvednem.  De  azt  tudom,  hogy  a  legjobbat  hozza  ki  mindenből!  Hiszem,  hogy  hatalmasan  akar  használni!  Hogy  az  életemmel  hatalmas  célja  van!  Győző  bácsit  idézve  a  bemerítésem  napjáról.  Akkor  nem  igazán  tudtam  egészen  elképzelni,  mi  lehet  az  a  hatalmas  cél  velem,  de  hittem  és  hiszek  ma  is.

Az  imakérésem  csupán  annyi,  hogy  továbbra  is  adjon  ilyen  hatalmas  erőt,  és  vezetést,  hogy  az  Ő  akarata  legyen  meg  az  életemmel.  Csak  hangszer  lehessek  a  kezében,  egy  levél,  ami  eljut  a  címzetthez.  Egy  mag,  ami  jó  földbe  esik.  Cserépben  szép  virág.  Ne  legyek  egy  elkallódott  levél,  egy  cseréptelen  virág,  egy  kőre  esett  mag.  Legyek  lépcső,  amin  mások  felhaladnak,  legyek  olyan,  akiben  irgalmat  fakasztott  a  szenvedés,  vakokat  vezető,  elhagyottakat  oltalmazó  Jézus  Krisztusban.  Csakis  Őáltala.

Mi  mind  Barabások  vagyunk,  aki  helyett  Jézus  meghalt  és  mi  mind  meghaltunk  a  bűnnek  és  naponként  újra  megbánással.  Azonban  hálaadással  is  arra  tekintve  milyen  sötétségből  szabadított  meg  az  Úr!  Milyen  veszélyes  helyzetekből  mentett  meg.  Engem  számtalanból.  Hatalmas  csoda!

Hiszem,  hogy  Isten  minden  nehéz  körülmény  ellenére  segít az  elhívásomban,  a  könyvem  megírásában.  Zokogok  ha  arra  gondolok  hány  tévelygő,  sötétségben  járó,  létező,  fajdalmakban  szenvedő  ember  van.  Isten  mindannyiunkat  egyformán  szeret  és  mégis  speciális  módon!  Hiszem,  hogy  amit  eltervezett,  azt  véghez  is  viszi!  Csoda.  Mert  tudjátok  nap  mint  nap  küzdök  közben  olyan  szenvedésben,  hogy  a  legnehezebb  pillanataimban  könyörgök  valaki  vessen  véget  ennek.  Ugyanakkor  mindent  meg  szeretnék  még  élni  amit  lehetséges.  Nem  tudom  kifejezni  ezt  most  röviden,  de  remélem  értitek.

A  szeretteim  megtéréséért  kérem  külön  az  imádságot,  de  mindenkiért  is,  akik  betegségben  szenvednek,  akik  nem  ismerik  még  drága  Megváltónk  szeretetét  és  kegyelmét!  Kiáltok  szívemben,  hallják  meg  az  igét,  hallják  meg  az  Örökkévaló  hívását,  „mert  még  egy  igen-igen  kevés  idő  és  aki  eljövendő  eljön  és  nem  késik.”

Köszönöm!  Csak  ezt  szeretném  kérni,  és  hogy  mindvégig  hű  tudjak  maradni  az  Úr  Jézushoz!  Kitartani.  Isten  áldjon  Benneteket  mind  a  két  kezével!

Pati-Nagy Adrienn