Kedves Testvérek!
Hálás vagyok Istennek életem minden évéért, napjáért. Minden percért. Hálás vagyok mindenért, ajándék minden. Nehéz kifejezni, de a leginkább azért vagyok a leghálásabb, hogy Isten elvezetett az imaházba 2011 nyarán, egyik legkedvesebb barátom, Évi által. A baleset után is bármilyen nehéznek indultak a napjaim – még inkább, mint a születésemtől fogva – sok nyomorúságon át, egyre jobban elkezdhettem megismerni az Urat. Nem mondanám, hogy már egészen ismerem, de nagyon szeretem drága Jézusunkat, aki meghalt mindannyiunkért értem személyesen! Annyira felfoghatatlan ma is ez a kegyelem, amiben részünk lehet.. Isten mindent hajlandó volt feladni azért, hogy mi megismerjük Őt, hogy elnyerje a szeretetünk, még az egyetlen fiát sem kímélte! És azt mondja: drágának tartalak és becsesnek! Te az én kincsem vagy! Mielőtt megszülettél már ismertelek. A napjaid is mind meg voltak írva már akkor, amikor meg sem születtél. Még a hajad szálait is számon tartom! Megkeni olajjal a fejem, csordultig van poharam. Jósága és szerete kísér életem minden napján, és az Úr házában lakhatok örökké!
A mai napig sem tudom miért kell ennyit szenvednem. De azt tudom, hogy a legjobbat hozza ki mindenből! Hiszem, hogy hatalmasan akar használni! Hogy az életemmel hatalmas célja van! Győző bácsit idézve a bemerítésem napjáról. Akkor nem igazán tudtam egészen elképzelni, mi lehet az a hatalmas cél velem, de hittem és hiszek ma is.
Az imakérésem csupán annyi, hogy továbbra is adjon ilyen hatalmas erőt, és vezetést, hogy az Ő akarata legyen meg az életemmel. Csak hangszer lehessek a kezében, egy levél, ami eljut a címzetthez. Egy mag, ami jó földbe esik. Cserépben szép virág. Ne legyek egy elkallódott levél, egy cseréptelen virág, egy kőre esett mag. Legyek lépcső, amin mások felhaladnak, legyek olyan, akiben irgalmat fakasztott a szenvedés, vakokat vezető, elhagyottakat oltalmazó Jézus Krisztusban. Csakis Őáltala.
Mi mind Barabások vagyunk, aki helyett Jézus meghalt és mi mind meghaltunk a bűnnek és naponként újra megbánással. Azonban hálaadással is arra tekintve milyen sötétségből szabadított meg az Úr! Milyen veszélyes helyzetekből mentett meg. Engem számtalanból. Hatalmas csoda!
Hiszem, hogy Isten minden nehéz körülmény ellenére segít az elhívásomban, a könyvem megírásában. Zokogok ha arra gondolok hány tévelygő, sötétségben járó, létező, fajdalmakban szenvedő ember van. Isten mindannyiunkat egyformán szeret és mégis speciális módon! Hiszem, hogy amit eltervezett, azt véghez is viszi! Csoda. Mert tudjátok nap mint nap küzdök közben olyan szenvedésben, hogy a legnehezebb pillanataimban könyörgök valaki vessen véget ennek. Ugyanakkor mindent meg szeretnék még élni amit lehetséges. Nem tudom kifejezni ezt most röviden, de remélem értitek.
A szeretteim megtéréséért kérem külön az imádságot, de mindenkiért is, akik betegségben szenvednek, akik nem ismerik még drága Megváltónk szeretetét és kegyelmét! Kiáltok szívemben, hallják meg az igét, hallják meg az Örökkévaló hívását, „mert még egy igen-igen kevés idő és aki eljövendő eljön és nem késik.”
Köszönöm! Csak ezt szeretném kérni, és hogy mindvégig hű tudjak maradni az Úr Jézushoz! Kitartani. Isten áldjon Benneteket mind a két kezével!
Pati-Nagy Adrienn