„Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert amit megtehet, az kicsiny” (Edmund Bukke) Sivatagi bogár Jó néhány sivatag van Földünkön, amely hónapokig nem lát esőt. Ennek ellenére ezeken az elhagyatottnak tűnő helyeken is egy sereg élőlény van, jelen: például bogarak. Bár való igaz, hogy esetenként hónapokig egy csepp eső sem esik, mégis ezek a bogarak időről-időre friss vizet isznak. Hát ez meg hogy lehet? Íme a rejtély titka. . . Alkonyat közeledtével, amikor már lassanként kezd lehűlni a levegő, bogarak bújnak elő rejtekhelyükből. Felbaktatnak egy-egy homokdombra és kiterjesztik csápjaikat, lábaikat – és várnak. Oly mókásan néznek így ki mozdulatlanul, mint valami elvarázsolt bábfigurák. Türelmes várakozásuknak azonban előbb-utóbb meg lesz a jutalma. A lehűlő levegőből egymás után gyöngyözik ki a néhány csepp harmat. A kis bogarak ezután csaknem tótágast állnak. Kisvártatva így csurog le testőkről a néhány csepp éltető nedű a szájukhoz. Ekképpen isznak hát e sivatagi bogarak akkor is, mikor hónapokig nem esett egy csepp eső sem. Számtalanszor érezheted magad te is kihaltnak tűnő sivatagban. Van úgy, hogy hónapokig nem esik egy csepp eső sem. . . Ennek ellenére valami mégis arra késztet, hogy bújj elő rejtekhelyedből, pedig biztonságosabbnak tűnik odalent. Valami mégis…